Kötélidegzetű, kiváló katona volt a magyar lövészet második olimpiai bajnoka

Dorogi László

Krúdy Gyula író a világ legnyugodtabb magyarjának nevezte, nem létezett olyan sportág, amit ne próbált volna ki, végül mégis a szívének legkedvesebb sportban érte el pályafutása legnagyobb sikerét.

Fotó: Wikipédia

Az 1924-es párizsi olimpiai játékok idejére a világ polgárainak egyszer s mindenkorra elege lett a harcokból, a fegyverekből és a nemzetközi konfliktusokból. Aki csak tehette, kerülte a puskák ropogását és igyekezett megteremteni a környezetében a békés idillt. Akadtak persze olyanok is, akiket az első világháború borzalmai sem tántorítottak el szenvedélyüktől és évekkel a harcok befejezését követően is előszeretettel ragadtak fegyvert - például vadászat céljából.

Ilyen ember volt többek között a kisvárdai születésű Halasy Gyula is, aki bizony nagyon jól tette, hogy kitartott szenvedélye mellett, mert így később  sportlövőként szerezhetett olimpiai - vagy ahogy akkoriban mondták világbajnoki - aranyérmet, nem is akárhogyan. Hogy milyen kitartó ember volt valójában Halasy Gyula, azt nagyon jól példázza a következő történet.

A világháború kirobbanása után nem sokkal, alig 23 évesen került a császári és királyi második huszárezred kötelékébe, a feljegyzések szerint pedig kiváló katona volt. Kimagasló teljesítményével 1916 nyarára már tartalékos főhadnagyi tisztséget szerzett magának a hadseregben, és a háború végéig számos más magas katonai kitüntetést érdemelt ki harctéren mutatott teljesítményével. Még az sem szegte kedvét, hogy egy ízben egy akna közvetlenül mellette robbant fel egy lövészárokban, s bár hosszú hónapokra elveszítette beszélő képességét, ezután is visszatért a frontra.

Az persze senkit nem lephetett meg a környezetében, hogy jó katona és jó lövész vált belőle. Bár tanulmányait Budapesten, Bécsben és Berlinben végezte, s szerzett jogi, majd kereskedelmi diplomát, a sport és a lövészet már igen korán hatalmába kerítette. A Debrecentől nem messze található családi birtokon ismerkedett meg a puskával és ötévesen már célba lőtt. Azzal nem lehet megvádolni, hogy szűk látókörű ember lett volna, a lövészet mellett belekóstolt az atlétika, az ökölvívás, a lovaglás és a műkorcsolyázás világába is, sőt, az akkor még igencsak gyerekcipőben járó autóversenyzést is kipróbálta.

Az agyaggalamb-lövészettel az 1920-as évek elején ismerkedett meg, tehetségével és türelmével pedig azonnal kitűnt kortársai közül. Mivel az 1920-as antwerpeni olimpián nem vehettek részt a magyar sportolók - és valójában akkoriban még nem foglalkozott a sportlövészet ezen műfajával -, így egyetlen esélye maradt az olimpiai éremszerzésre: 1924-ben, Párizsban. A franciaországi nyári játékok előtt Halasy Gyula még sosem indult el nemzetközi versenyen, így a csak hallomásból ismert, kiváló észak-amerikai lövészekhez képest sem igazán tudta "belőni", mire lehet képes majd az olimpián. Az viszont biztosnak tűnt, hogy komoly éremszerzési esélyekkel utazhat el a francia fővárosba, ugyanis az 1924-es magyar bajnokságon 96 korongot lőtt ki a 100-ból, ezzel pedig felülmúlta az 1920-as olimpián 95 ponttal olimpiai bajnoki címet szerző amerikai Mark Arie teljesítményét.

Az 1924-es olimpia agyaggalamb-lövészet versenyét két nap leforgása alatt bonyolították le, Halasy pedig az első napon egyetlen lövést puskázott el, ám a kanadai Montgomery és az amerikai Hughes makulátlan mérleggel teljesített.

A következő napon Halasy újfent egy lövést rontott el, s mivel a riválisok sorra hibáztak, így olimpiai rekordot jelentő 98 találattal egészen közel került az olimpiai bajnoki címhez.

Azt is gondolhatnánk, hogy az akkoriban őrületes rekordnak számító 98 találattal simán olimpiai játékokat lehet nyerni, de az akkor éppen regnáló Európa-bajnok finn Konrad Herbert is éppen ennyi agyaggalambot szedett le száz lövéséből, jöhetett a mindent eldöntő szétlövés.

Mindkét versenyzőnek 10-10 további agyaggalambot lőttek ki, Herbert viszont az első lövésével azonnal rontott, s bár a következő kilenc korongot mind leszedte, Halasy számára egyértelmű volt a helyzet: ha nem ront, övé az olimpiai arany. Halasy-t nem nyomta agyon a teher, annak rendje s módja szerint mind a tíz agyaggalambot kilőtte, megszerezve ezzel a magyar sportlövészet második olimpiai aranyát. A játékok után a híres író, Krúdy Gyula úgy fogalmazott, Halasy a világ legnyugodtabb magyarja, ezért nyerhette meg a végletekig kiélezett döntőt. Győzelmét követően az észak-amerikai riválisok is csodájára jártak és kutatták titkát, amire azonban számukra sosem derült fény: Halasy később elárulta, éppen olyan lőszerrel tüzelt, mint az amerikai és kanadai lövészek.

Dr. Halasy Gyula olimpiai bajnoki címét követően további négy aranyérmet szerzett világ- és Európa-bajnokságokon, olimpián azonban már nem volt lehetősége újabb sikereket elérni, ugyanis 1928-ban lekerült az ötkarikás programról az agyaggalamb-lövészet és egészen az 1952-es játékokig nem is került vissza. Miután felhagyott az aktív sporttal, nem távolodott el szeretett sportjától, szakíróként, sportvezetőként dolgozott a magyar agyaggalamb-lövészet fejlődéséért.

Címkék: Olimpiai sztorik
https://tokio2020.blogstar.hu/./pages/tokio2020/contents/blog/90229/pics/lead_800x600.png
Olimpiai sztorik
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?