Úszás: világrekorddal született az eddigi egyetlen magyar váltóarany

Kálovics Tibor

A magyar úszósport történetében eddig egyetlen váltóarany született. A női 4x100-as gyorsváltó diadala mégis különlegesnek számít, mivel óriási világcsúccsal kezdődött.

A női úszás presztízse a II. világháborút követően kezdetett el ugrásszerűen növekedni, Magyarországon pedig egyértelműen a hölgyek lettek a sikeresebbek a világégést követő évtizedben. Bár Londonban még a férfiak gyűjtötték a több érmet, látszott, hogy kifejlődőben van egy világverő magyar úszónő generáció:, Novák Ilona bronzérme 200 mellen, Székely Éva negyedik helye ugyanezen a távon, vagy a Littomeritzky MáriaNovák IlonaSzékely ÉvaTemes Judit összeállítású 4x100-as gyorsváltó ötödik helye mind jelzésértékű volt. 

1952-re aztán ezek az eredmények be is értek, alig 10 héttel az olimpia előtt egy moszkvai felkészülési versenyen Littomeritzky Mária, Novák Éva, Székely Éva és Szőke Kató kvartettje 4 perc és 27.2 másodperc alatt úszta le a távot, megdöntve a dánok 14 éve érvényben lévő világcsúcsát. 

Ez az eredmény is közrejátszott abban, hogy a hazai közvélemény az úszóktól várta az egyik legjobb szereplést Helsinkiben, és a hölgyek hozták is a várakozásokat: 400 méteres gyorsúszásban Gyenge Valéria, 200 mellen Székely Éva, 100 gyorson pedig Szőke Kató diadalmaskodott egyéniben. 100 gyorson Termes Judit bronzérmes lett, míg Novák Éva mellen és gyorson is ezüstérmet szerzett. Rajki Béla szövetségi kapitány számára így jelentős számú variáció állt rendelkezésre, az összeállítást illetően. 

Akkoriban még nem volt volt divat, hogy egy úszóváltó az előfutamban nem a legerősebb összeállításában kezd, ám Rajki Béla meglépte ezt a húzást, az ellenfél altatásának céljából. A délelőtt folyamán Littomeritzky Mária, Novák Éva,  Novák Ilona és Szőke Kató úszott, 4:32,5-ös idejük a harmadik helyre volt elég. Az amerikaiaktól a magyar váltó négy, a hollandoktól kettő másodpercet kapott. 

A döntő előtt aztán a kapitány cserélt és Littomeritzkyt Temes Judit váltotta. Az első 100 méteren Novák Ilona úszott, aki 1 perc 7,8 másodperc alatt teljesítette a távot, viszonyításképp ez az eredmény a 100 gyors döntőjének hetedik helyére lett volna elég. Ez azonban egy teljesen más verseny volt és a magyar váltó hamar az élre állt. Temes Judit tovább növelte a fórt, majd Novák Éva a repülőrajtos úszások közül a leggyorsabbat produkálta 1:05.1-es résztávval. Szőke Katónak csak annyi dolga volt, hogy behozza a váltót az élen, ő azonban szintén kitett magáért és az utolsó métereken nem az volt a kérdés, hogy melyik nemzet nyeri az olimpiát, hanem, hogy mennyi lesz az új világcsúcs. A holland és amerikai váltót hétméteres különbséggel verő magyar csapat végül  4:24,4-es világrekorddal diadalmaskodott és vitte először 4:25 alá a versenyszám csúcsát. 

A győzelemből természetesen a magyar állami sajtó is propagandát csinált és kiemelte, hogy a magyar oktatás büszkeségei nyerték az újabb olimpiai aranyérmet: Novák Ilona testnevelő tanárként dolgozott Novák Éva az orvosi egyetem hallgatója volt, ahogy Temes is. Szőke pedig még középiskolába jártak. A döntő után a sajtó némileg váratlanul valamennyi bajnoknőt és az edzőiket is megszólaltatta: valamennyien üdvözölték az otthonról szurkoló családtagjukat és Novák Éva valamint Termes Judit is kiemelte, hogy jobban versenyeztek mint az egyéni megmérettetések során. Rajki Béla elmondta, hogy nem gondolta volna, hogy ekkora lesz a különbség, és külön kiemelte, hogy Novák Ilona felülmúlta az ő elvárásait. Az edzők kiemelték, hogy több nemzetközi kollégájuk is arról érdeklődött, hogy mi a magyar úszók titka, amiért ilyen különbséggel tudnak győzni. 

A dobogóra csak a négy, döntőben úszó hölgyet szólították, az előfutamban szereplő  Littomeritzky Mária csak később, a budapesti finn nagykövetségen vehette át aranyérmét. A döntőben úszó négy extraklasszis számára ez volt az utolsó alkalom, hogy együtt versenyeztek. Novák Éva ugyanis az olimpia alatt férjhez ment egy belga újságíróhoz és később Rákosi Mátyás külön-engedélyével Belgiumba emigrált. 

Az 1954-es Európa-bajnokságon már Gyenge Valéria, Sebő Ágota, Temes Judit és Szőke Kató alkotta a magyar négyest, amely meg is nyerte az Európa-bajnokságot. Az '56-os olimpián már  Littomeritzky Mária , Szőke Kató, Temes Judit és  Székely Éva volt a négyes összeállítása, ők a hatodik helyen végeztek. 

Novák Éva nem tért vissza Magyarországra az emigrációját követően, megkapta a belga állampolgárságot, végül Brüsszelben húnyt el 2005-ben 75 éves korában. Testvére Ilona egy évvel ezelőtt, 91 évesen távozott az élők sorából, Szőke Kató a Melbourne-i olimpia után emigrált és Los Angelesben halt meg 82 évesen. 

Novák Éva ugyanis még az olimpia ideje alatt férjhez ment a belga Pierre Gerard újságíróhoz. Különengedéllyel mehetett ezek után Belgiumba, és az 56-os olimpián már belga színekben versenyzett, Brüsszelben halt meg 2005-ben. Novák Ilona a konkurenciát látva a hátúszásban próbált a legjobbak közé kerülni, az 54-es Eb-n 100 háton indult el. Popper Imre filmrendező felesége lett, tavaly halt meg, 91 évesen. Littomeritzky Mária 2017-ben szenteste hunyt el, 90 éves korában, így már senki nem él az olimpiai bajnok váltóból, mivel Temes Judit 83 évesen halálozott el 2013-ban. 

A magyar úszósport 25 olimpiai sikere közül ez az egyetlen amely váltóban született, ám az amilyen körülmények között született, mégis az egyik legkülönlegesebb ötkarikás diadallá teszi. 

https://tokio2020.blogstar.hu/./pages/tokio2020/contents/blog/92236/pics/lead_800x600.jpg
Olimpiai sztorik,úszás
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?