Ökölvívás: élete első olimpiáján szerezte meg legnagyobb sikerét Török Gyula

Szabó Róbert

Az 1960-as római olimpián egymás után hetedjére állhatott magyar ökölvívó a dobogó legfelső fokára, miután kis híján KO-val Török Gyula 22 évesen megszerezte első olimpiai aranyát.

Fotó: BoxTV

Török Gyula, vagy ahogy becézték a vékony testalkata miatt Béka 1938. január 24-én született Kispesten. Az ökölvívással kezdett el foglalkozni gyerekkorában, majd 1956-ban már meg volt az esélye arra, hogy kijusson a melbourne-i olimpiára, viszont ez nem sikerült neki. Egy évvel később viszont már a légsúly magyar bajnoka volt, míg a római ötkarikás játékokat megelőző esztendőben a luzerni Európa-bajnokságon második lett. 

Az 1960-ban csupán 22 esztendős ökölvívót öntörvényűnek tartották, de Adler Zsigmond próbálta keretek közé szorítani. Az ötkarikás játékokon a legkönnyebb kategóriában, az 51 kilós mezőnyben csillogtatta meg tudását. Olaszországban aztán rögtön kiütéssel indított a spanyol Eusebio Mesa ellen, így az aranyra is esélyes Török Gyula hamar letette névjegyét. A folytatásban aztán a technikásan játszó ausztrál Rocky Gattellari következett, de őt is egyhangú pontozás után legyőzte a magyar ökölvívó, viszont igazi önbizalomra csak az argentin Miguel Botta elleni továbbjutása után tett szert. 

Az elődöntőben aztán az egyiptomi Abdel El-Gindy következett, aki az amerikai Humberto Barrerán verekedte át magát a legjobb négybe. A kezdeti tapogatózás után aztán Török támadólag lépett fel, nem hagyott lehetőséget ellenfelének, így bejutott a döntőbe. Énekes Árpád szövetségi edző értékeséében elmondta, hogy egykori szeleburdiságát sikerült legyőznie, és megfontoltan, okosan küzdött.

A fináléban aztán a szovjet Szergej Szivko következett, aki korábban az 1959-es Európa-bajnokság győztesét, Manfred Homberget már megverte. Szivko jól kezdett, de Török pontos horgokkal megállította ellenfelét, majd hamarosan át is vette az irányítást a magyar és alkalmazni tudta kedvelt harcmodorát: a gyors beugrások utáni csapott horgokat. A második felvonásban viszont visszaesett Török teljesítménye, amit ki is használt a szovjet, és így el is vitte a menetet. Az utolsó három percben viszont olyan sebességgel közlekedett a ringben, hogy azt Szivko sem tudta megállítani, aki éppen, hogy megúszta a kiütést. Így vált egyértelművé, hogy a mérkőzésvezető miután összegyűjti a pontozók lapjait a magyar sportoló kezét fogja a magasba emelni. 

Fotó: Szeretlek Magyarország

Török Gyula az olimpia után elárulta, hogy mennyire rossz volt számára az, hogy nem mehetett reggelizni, se ebédezni, hiszen a súlyhatár miatt nem ehetett sokat. A csapatbajnokságon viszont egy súlycsoporttal feljebb harcolt már, hiszen a siker után egy kicsit el akarta engedni magát, mert így már nincs szükség arra, hogy mérlegen mérve kapja meg az ételt. 

Nemsokára aztán súlycsoportot is váltott, az 54 kilósok között indult a hazai bajnokságon, amit meg is nyert, de nemzetközi szinten már nem volt sikeres. Négy évvel a római olimpia után már az első körben kiesett, majd bohémsága okolta, hogy a későbbi sikerek elmaradtak. Élete egyik utolsó interjújában nyilatkozta azt, hogy sajnálja, hogy nem volt fegyelmezettebb. 

Török Gyula a hetvenes években aztán még edzősködött az Építőknél, a Csepelnél, valamint a magyar válogatottnál is segédedzőként. Az utolsó éveit agytrombózis tette nehézzé, majd 2014. január 12-én, 2 héttel születésnapja előtt hunyt el 75 évesen.

https://tokio2020.blogstar.hu/./pages/tokio2020/contents/blog/93107/pics/lead_800x600.jpg
ökölvívás,Olimpiai sztorik
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?