Vívás: Kulcsár Győző átverte a riválisait, majd mindenkit legyőzött

Kálovics Tibor

Kulcsár Győző felkötött karral érkezett a mexikóvárosi olimpiai párbajtőr-döntőjére csak azért, hogy elhitesse a riválisaival, hogy mennyire sebezhető. A fináléban aztán bebizonyította, hogy ez csak a taktika része volt és végül magabiztos vívással lett egyéniben is olimpiai bajnok. 

Fotó: MTI

Kulcsár Győző 1940. október 18-án született Budapesten. Tizenöt éves volt, amikor elkezdett vívni a családja tudta nélkül. Újpesten kezdte pályafutását, majd a Vasashoz került, ahol Vas Imre lett az edzője, aki később az egész pályafutását végigkísérte. Huszonegy évesen nyerte első magyar bajnoki címét, majd 1963-ban már az Universiadén is részt vehetett ahol tőr és párbajtőrcsapatban is a dobogó második fokára állhatott fel. Ezek az eredmények meghozták az önbizalmát, ugyanis korábban úgy vélte, hogy csak az edzője lát benne valami pluszt, ő pedig nem túl szerencsés a páston. 

1964-ben bekerült a tokiói olimpián szereplő csapatban, amely az ő kiváló teljesítményének is köszönhetően diadalmaskodott. Mexikóba így már olimpiai bajnokként érkezhetett, valamint két világbajnoki bronzérme is volt csapatban, ám egyéniben elkerülték a nagyobb sikerek. Ő ennek ellenére is úgy utazott az ötkarikás játékokra, hogy bizonyítani akarja, hogy az egyik legjobb a világon. 

Mexikóban aztán fájdalmat érzett a bal hónaljában és meg kellett operálni alig néhány nappal az egyéni verseny előtt. A kisebb orvosi beavatkozást dr. Kamuti Jenő végezte el alig néhány órával azután, hogy megszerezte az olimpiai ezüstérmet. Kulcsár teljesítményén nem is látszott meg, hogy meg kellett műteni: az első csoportkörből magabiztosan ötből öt győzelemmel lépett tovább. Ezt követően jöhetett az egyenes kieséses szakasz amelyben megváltoztatták a szabályokat: a két vívó közül az jutott tovább, aki kétszer is öt tust adott az ellenfelének. 

A belga Florent Bessemans stílusa elsőre nem is ízlett a magyar vívónak, a belga az első asszót 5:1-re nyerte ellene, majd eljutott 4:4-ig. A képlet ekkor egyszerű volt, ha Kulcsár tust kap, akkor csak a vigaszágra kerülhet, ő azonban talált és így jöhetett a mindent eldöntő csörte kettejük között. Honfitársunk ekkor magára talált és 5:1-el bebiztosította a továbbjutását. A brit Ralph Johnson és a francia Jacques Ladègaillerie ellen már két meccs után továbblépett (5:3, 5:4 illetve 5:2, 5:4) és így bejutott a másnapi hatos döntőbe.  Mivel Nemere Zoltán és Fenyvesi Csaba kiestek, így 1968. október 22-én ő képviselhette egyedül a magyar színeket a fináléban. 

Meghökkentette a magyar tábort, amikor felkötött kézzel jelent meg a döntő napján a vívóteremben és sokan azt hitték, hogy újabb baj érte. A beszámolók szerint csibészesen csak annyit mondott az érte aggódóknak, hogy ez az új magyar taktika, amivel a riválisai megpróbálja elaltatni 

A döntőben aztán hamar meglátszott, hogy csak taktikázott: az olimpiai bajnok olasz Gianluigi Saccarót 5:1-re verte, de hibátlan maradt a szojet Viktor Modzolevsky, az osztrák Herbert Polzhuber és a francia Jean-Pierre Allemand ellen is. Utolsó asszóját a szovjet címvédő Grigory Kriss ellen vívta abban a tudatban ha győz ő az olimpiai bajnok. 3:1-re vezetett is Kulcsár, ám elkezdett kapkodni és Kriss nemcsak, hogy kiegyenlített, de 4:4 után, alig pár másodperccel a vívóidő letelte előtt bevitte a győztes találatát. A vereség azonban szerencsére nem jelentette az olimpiai álmok szertefoszlását, viszont mivel Saccaro legyőzte a szovjetet, így hármas holtverseny alakult ki, jöhetett tehát a szétvívás. 

Kulcsárnak hamar túl kellett lendülnie azon, hogy az olimpiai aranyérem meglehetett volna, ugyanis mehetett vissza a pástra hamarosan Kriss ellen. A szovjet két együttes találat átvette a vezetést, Kulcsár azonban egyenlített. Ezután egy-egy találatot érvénytelenítettek a bírók, és az volt a kérdés, hogy a két klasszis vívó közül melyikük nyeri vissza hamarabb a nyugalmát. Szerencsére a magyar volt a higgadtabb és előnybe került, majd kihasználva az ellenfele figyelmetlenségét, bevitte az ötödik találatát is. 

Miután az olasz és a szovjet ívó asszója kettős leléptetéssel ért véget, Kulcsárnak Saccaro ellen az 5.4-es vereség is elég volt ahhoz, hogy megnyerje az olimpiát. Mindkét vívó ideges volt a csörte során, ám Kulcsár ezúttal is pszichikailag ellenfele fölé kerekedett. 4:2-re elhúzott, majd magabiztosan adta meg ellenfelének az ötödik tust és ezzel bebiztosította győzelmét. 28 évesen nemcsak, hogy elérte élete addigi legnagyobb sikerét, de a párbajtőr első egyéni olimpiai aranyérmét is megszerezte. 

Kulcsár Győző aztán néhány nappal később csapatban is olimpiai bajnok lett, majd még az év végén diplomát szerzett a Műegyetemen és hőerőgépész lett. Ezt követően tizenöt évig a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet tudományos munkatársaként dolgozott, mellette elvégezte a Testnevelési Főiskola edzői szakát.

Természetesen a karrierjét is folytatta: 1972-ben szintén tagja volt az olimpiai csapatnak, Münchenben ráadásul egy bronzérmet is szerzett egyéniben. Utolsó olimpiáján Montrealban egyéniben szintén a dobogó harmadik fokára állhatott fel. A csapattal 1970-ben, 1971-ben és 1978-ban is világbajnoki címet szerzett. Sikerekben gazdag pályafutását 1979-ben fejezte be. 

Fotó: MTI

Kilenc évvel a visszavonulását követően Olaszországban telepedett le, ahol többek között az olimpiai bajnok Maurizio Randazzo edzője lett. 2001-es hazatérése után Nagy Tímeát (2004) és Szász Emesét (2016) is az olimpiai bajnoki címhez segítette, de többek között ő irányította unokaöccse Kulcsár Krisztián, Boczkó Gábor és az öttusázó Balogh Gábor edzéseit is. 2004-ben természetesen beválasztották a Nemzet Sportolói közé is. 

Minden idők egyik legnagyobb magyar vívója 2018. szeptember 19-én Budapesten hunyt el. 

https://tokio2020.blogstar.hu/./pages/tokio2020/contents/blog/93983/pics/lead_800x600.jpg
Olimpiai sztorik,vívás
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?