Öttusa: Balczó András Münchenben tette fel a koronát a pályafutására

Kálovics Tibor

Minden idők legjobb öttusázójának 34 éves korában sikerült az, amit élete küldetéseként tűzött ki maga elé, vagyis, hogy olimpiai bajnok legyen egyéniben is. 

Balczó András Kondoroson született 1938. augusztus 16-án. Nyíregyházán nőtt fel, mivel evangélikus lelkész édesapját oda vezényelték. 17 éves volt, amikor egy úszóversenyen Benedek Ferenc felfedezte őt és Balczó a Csepelhez került az érettségit követően. 1959-ben már világbajnoki ezüstérmesnek mondhatta magát, majd Rómában egyéniben negyedikként végzett, csapatban pedig olimpiai bajnok lett. 1963-ban nyerte első egyéni világbajnoki címét, valamint Török Ferenccel és Móna Istvánnal csapatban is a világ legjobbja lett. Hiába számított azonban a magyar sport egyik legnagyobb egyéniségének, csempészbotrányba keveredett és, hogy példát statuáljanak vele (illetve Mónával), nem engedték indulni a tokiói olimpián. 

Visszatérése után duplázott a lipcsei, a Melbourne-i és a jönkepingi világbajnokságon is, és így Mexikóvárosba, mint legnagyobb aranyesélyes érkezhetett. Hiába volt azonban mellette a papírforma, Balczó egyéniben ezüstérmes lett miután az elképesztő futása ellenére is 11 ponttal elmaradt Björn Fermtől. Csapatban viszont összejött a diadal a magyarok számára. 

Fotó:MTI.hu

A Balczó-Móna-Török trió a lovaglást követően csak a hatodik helyen állt a rontások miatt, a vívást azonban kiemelkedő teljesítménnyel nyerték, akárcsak a lövészetet. Úszásban a szovjetek némileg faragtak a hátrányukon, de így is 500 pont volt majdnem a mieink előnye az utolsó tusa előtt. A taktika egyszerű volt: Török és Móna tapadtak a szovjet vetélytársukra és egy közepesnél jobb idővel célba érve tartottak valamennyit az előnyből, Balczó pedig az egyénire koncentrálhatott. A stratégia a csapat szempontjából bevált és minden idők legjobb magyar öttusacsapata olimpiai bajnok lett. A legendás trió ekkor indult el nagy versenyen utoljára együtt: a 2010-ben elhunyt Móna István visszavonult, míg a Tokióban egyéni olimpiai bajnokságot nyerő Török Ferencet egyszerűen kitették a válogatott keretéből, fiatalításra hivatkozva.  

Az 1969-es budapesti vb-n Balczó egyéniben zsinórban ötödször is diadalmaskodott, ilyen teljesítményre sem addig, sem azóta nem volt képes senki. A magyar sport ikonikus pillanatai közé tartozott, hogy amikor a bajnok az utolsó métereit teljesítette a futás során, a közönség nagy része együtt futott vele a hegyoldalban és úgy biztatta kedvencét. 

Balczó nem érzett csalódottságot Mexikóban az elveszített aranyérem miatt, ám a következő négy évben csak az a cél lebegett a szeme előtt, hogy egyéniben is olimpiai bajnok legyen. Tudta, hogy 34 évesen ez az utolsó reális lehetősége a nagy diadalra, és mindent ennek a küldetésnek rendelt alá. A nagy ötös sorozata 1970-ben megszakadt a világbajnokságon, csapatban viszont két új társával Kelemen Péterrel és Bakó Pállal világbajnoki címet szerzett. Az egyéni vereség már csak azért sem fájt igazán neki, mert Kelemen győzte le. Az olimpiát megelőző évben San Antonióban rendezték a vb-t, amelyen a szovjet Borisz Onyiscsenko diadalmaskodott, és a szovjetek csapatban is elvitték az aranyat, Balczó bronzérmes lett. 

1972. augusztus 27-én kezdődtek meg Münchenben az öttusaverseny küzdelmei. A két nagy favoritnak Balczó és Onyiscsenko számított, a magyar csapatban az ötszörös világbajnok mellett Bakó Pál és Villányi Zsigmond kapott helyet. A lovaglás Balczónak ment jobban és 105 pontos előnybe került legnagyobb riválisával szemben, majd vívásban egyetlen győzelemmel maradt le attól, hogy ő teljesítsen a legjobban. Onyiscsenkót ugyan legyőzte, ám a szovjet 19 ponttal szerzett többet nála. (Négy évvel később épp a vívás miatt lett világhírű a szovjet sportoló, mivel egy villanykapcsolót erősített a párbajtőréhez, amely úgy jelzett találatot, hogy nem is ért hozzá az ellenfeléhez. A csalásra fény derült és lényegében ő lett az emberek szemében az olimpiák történetének legnagyobb csalója.)

A lövészetben Onyiscsenko 197, Balczó 192 körrel zárt, ám ekkor majdnem megtörtént a dráma. Húsz lövésből állt a tusa és minden egyes lövészet között három-három másodpercnek kellett eltelnie. Balczó a harmadik sorozatban elsőre nem lőtt, majd harmadszorra kétszer is tüzelt a lövészetét felügyelő kiskatona szerint. A magyar öttusázó eljött a lőtérről, amikor megkapta a hírt, hogy a lövészetét vizsgálják és akár ki is zárhatják. A Nemzetközi Öttusa Szövetség négy órán keresztül vizsgálta az esetet, ám miután nem talált perdöntő bizonyítékot a szabálytalanságra, végül helyben hagyta az eredményt. A magyar klasszist megviselte ez a közjáték és másnap úszásban csak a 25. helyen zárt alaposan lemaradva legnagyobb vetélytársától. 

A futást megelőzően Borisz Onyiscsenko 4215 ponttal állt az élen megelőzve honfitársát Pavel Lednyevet, Balczó András és a címvédő Björn Fern hátránya 82 pont volt a szovjethez képest. Átszámítva ez 28 másodpercnyi különbséget jelentett a két favorit között, ám a 4000 méteres futást, amely az olimpiai stadionban zárult egy 40 méteres emelkedő is nehezítette. Balczó előzetesen jobb futónak számított Onyiscsenkónál, aki szintén úgy vélekedett, hogy a magyar az esélyesebb. A papírforma végül teljesen beigazolódott: Balczó kiváló idővel, (12 perc 42 másodperc) ért be a célba, a nagy ellenfél azonban még hátra volt. Onyiscsenko húsz perccel később ért be a stadionba és hét másodperc híján egy percet kapott honfitársunktól. Ebben a pillanatban vált biztossá, hogy Balczó András, minden idők legnagyobb öttusázójaként öt egyéni világbajnoki cím után egyéni olimpiai bajnoknak is mondhatja magát. A legendás bajnok később úgy nyilatkozott, hogy az a 20 perc amíg a riválisa eredményét nem tudta, egy valóságos pokoljárással ért fel számára. Úgy vélte, hogy Münchenben azért sikerült a diadal Mexikóval ellentétben, mert a gyávaságtól való félelmét ekkor végleg sikerült leküzdenie. 

Fotó: olimpia.hu

z új olimpiai bajnok mögött Onyiscsenko lett a második, míg Pavel Lednyov lett a harmadik, így a szovjetek fölényesen nyerték a csapatversenyt. Villányi Zsigmond a 12., Bakó Pál a 15. helyen végzett és így a magyar csapat a második helyet szerezte meg a szovjetek mögött. 

Minden idők egyik legnagyobb magyar sportolója a  győzelmét követően elvonult egy erdészházba, hogy átgondolja a pályafutását és végül 1973-ban úgy döntött, hogy visszavonul. A vallásosságát nyíltan vállaló és gyakran filozófiai beszédeket tartó bajnokot nem kedvelte túlságosan a rendszer, így hiába volt meg a képesítése ahhoz, hogy ő legyen az öttusázók szövetségi kapitánya, ezt a tisztséget tölthette be. Visszavonulása után belovagló lett az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél, ezt a munkát 1983-ig végezte el. 

Kósa Ferenc 1976-ban "Küldetés" címmel dokumentumfilmet forgatott az öttusalegenda életéről, amelyet azonban rendszerkritikája miatt hamar levettek a moziműsorról. Dávid Sándor 1973-ban írt könyvet a bajnokról, míg az ő életrajzi könyve 2005-ben jött ki "Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség” címmel.

Balczó András több, mint 2500 előadást tartott életével kapcsolatban, amelynek célja, hogy motiválja a jövő nemzedékét, valamin, hogy a számára fontos értékeket közvetítse. A legendás sportoló feleségével Császár Mónikával (a müncheni olimpiai bronzérmes tornásza) él a saját maga által épített Budakeszin található házukban, 12 gyermekük született.  

Címkék: Olimpiai sztorik
https://tokio2020.blogstar.hu/./pages/tokio2020/contents/blog/94286/pics/lead_800x600.jpg
Olimpiai sztorik
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?