Favoritként nyert aranyérmet Montrealban Magyar Zoltán

Szabó Róbert

A korábban világbajnoki és Európa-bajnoki címet szerző tornász 1976-ban a legértékesebb érmet is begyűjtötte.

Fotó: MTVA Archívum

A tornával 11 évesen megismerkedő Magyar Zoltán 1953. december 13-án látta meg a napvilágot a főváros kilencedik kerületében. A KSI edzője, Vígh László Magyar iskolájában, a Telepy utcai általános iskolában verbuvált kis csoportot, ahol kiszúrta a később válogatott tornász Sivadó Jánost és az olimpiai aranyérmet szerző Magyar Zoltánt.

Fotó: M4 Sport

1965-től aztán pályafutása végéig a Ferencvárost erősítette, és mindent elért, amit egy tornász elérhet. Vígh később elmondta, hogy Magyar szorgalma, valamint később a munkabírása is megtetszett neki, ami azért fontos mert szerinte technikában nincs lemaradva a magyar tornász a nemzetközi mezőnytől, de fizikailag igen. 

Magyar Zoltán aztán 1970-ben megnyerte a szocialista országok korosztályos versenyét, az IBV-t, majd címet védett. Kijutott az 1972-es müncheni olimpiára is, de akkor még nem tudott éremmel hazatérni. 

Már akkor kitaláltuk, hogyan lehet megváltoztatni a lólengést, de még sem fejben, sem kézben nem voltam elég jó hozzá. Nem volt meg a gyakorlatbiztonságom, így ugyan már akkor betettem a kezem a két kápa közé, és megtettem azt, amit addig soha senki sem, de lepottyantam a lóról, és nem jutottam döntőbe. Furcsa, hogy az egyéni összetettben már végre tudtam rendesen hajtani, és két tizeddel jobb pontszámot is kaptam, mint a szerenkéntiben győztes orosz Klimenko - nyilatkozta az Indexnek 65. születésnapján.

Egy évvel később aztán Európa-bajnok lett Grenoble-ban, hiszen végre tudta hajtani a róla elnevezett új elemet, a Magyar vándort. Svájc edzője ezután mondta azt, hogy a magyar sportoló vándorkörzése új korszakot nyitott a lólengésben, míg Vígh László szerint a két kápa közé való bemerészkedés a legnehezebb a mozdulatokban. 

Páros körök a ló minden részén, a bőrön, az egyik kápán, a két kápa között, a másik kápán és a ló végén. A legnehezebb benne a két kápa közé való bemerészkedés, amiből általában mindenki leesik, mert beleakad a köröző lába valamelyik kápába - mondta Vígh László.

1974-ben aztán a várnai világbajnokságon is aranyérmet szerzett, sőt a szerenkénti döntőben az övé lett a legmagasabb pontszám 19,575-el, aminek köszönhetően két tizeddel verte a másodikat, a szovjet Andrijanovot. Egy év múlva aztán Bernben is Európa-bajnok lett, így már csak az olimpiai arany váratott magára.

Fotó: Femina

A berni Európa-bajnokságon aztán 9,8-as eredménnyel végett az élen, de már ekkor tudta, hogy valami újat kell bevetnie, ami végül az orsó lett. Elsőként azt mondta, hogy a büdös életben nem fogja megtanulni, gyakorolgatta világkupákon, de akkor még nem fejlesztette tökéletesre, volt hogy a lóról is leesett.

Sokan úgy képzelik, óriási szerencsém is van, minden bejött nekem, látva, hogy a vándor és az orsó is megvalósítható, megvalósult. Csak éppen azt nem tudják, hogy mialatt ez a kettő megvalósult, hány száz más elképzelésem ment füstbe! Az is tévedés, hogy ezek az elemek a legutóbbi időkben ötlöttek az eszünkbe. Az orsót például versenyzőként én magam is próbálgattam, persze, akkori felkészülésemmel lehetetlen volt végrehajtanom. Zoli viszont már kis korában kísérletezett az orsóval, nem is egészen sikertelenül. Most, az olimpiára készülve, következetesen foglalkozik ezzel a mozdulattal, tanulja, gyakorolja, csiszolja - mondta Vígh a Népsportnak fél évvel az 1976-os olimpia előtt.

A japánok aztán megpróbálták lemásolni Magyar mozdulatait, de ez nem sikerült az olimpiáig. Ennek köszönhetően a magyar sportoló volt az olimpia nagy favoritja, de nagy nyomást helyezett rá az is, hogy egy hét elteltével nem volt magyar aranyérmes. A hatos döntőbe jutásért vívott selejtezőben aztán ő érte el a legmagasabb pontszámot 9,8-al.

A döntőben aztán a japán Kenmocu Eizo 9,8-at kapott, de Magyar Zoltán még ennél is jobban szerepelt, hiszen gyakorlata, amelyre a közönség is felhördült 9,9 pontot jelentett. Ennek köszönhetően Magyar 19,7-es értékeléssel közel két tizeddel előzte meg a másodikat, amihez hasonló különbség a többi szeren nem alakult ki. Emellett semelyik másik tornász nem kapott ennél magasabb pontszámot.

Csodálatos érzés. Tudtam, hogy meg kell csinálnom a gyakorlatot, mert ezt várja mindenki az olimpiai faluban és odahaza is. Rettenetesen nagy feszültség volt bennem, életemben nem voltam még ennyire ideges. Semmire sem gondoltam, csak arra, hogy tökéletes legye - idézi az olimpiai bajnok tornász szavait a Magyar Nemzet.

Fotó: Origo

Címkék: Olimpiai sztorik
https://tokio2020.blogstar.hu/./pages/tokio2020/contents/blog/94655/pics/lead_800x600.jpg
Olimpiai sztorik
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?