Súlyemelés: Baczakó Péter Moszkvában aranyra cserélte a montreali bronzérmet (videó)

Kálovics Tibor

A moszkvai olimpián született meg a magyar súlyemelés történetének második olimpiai aranyérme. A dobogó tetejére Baczakó Péter állhatott fel. 

Fotó:MTI

Baczakó Péter 1951. szeptember 27-én született Ercsiben, tizenhat éves volt amikor a BKV Előre színeiben elkezdte a súlyemelést. Kitartása miatt hamar népszerű lett csapattársai körében, mivel képes volt hajnaltól estig edzeni csak azért, hogy minél jobb eredményeket tudjon elérni. Első jelentős eredménye az 1975-ös világbajnokságon született meg, amikor középsúlyban bronzérmes lett. A montreali olimpián szintén középsúlyban a harmadik helyen végzett, miután a bolgár Blagoy Blagoevet doppingolás miatt kizárták előle. A bronzérmet postán kapta kézhez, ám nem tekintette jelentős eredménynek, mivel nem állhatott fel a dobogóra. 

A két olimpia közti ciklusban szállította az eredményeket: 1977-ben és 1978-ban is ezüstérmes lett a világbajnokságon összetettben, de a `78-as Eb-n is a második helyen végzett mindkét fogásnemben és összesítésben is. Az első még nagyobb sikerét már félnehézsúlyban  szállította 1979-ben, amikor szakításban megnyerte a várnai Európa-bajnokságot, összesítésben és lökésben pedig a dobogó második fokára állhatott fel. 

Baczakó az olimpiára úgy utazott ki, hogy a bronzéremben bízott, míg az elvárás a pontszerzés volt vele szemben. 
Az 1980. július 27-én rendezett verseny favoritja a bolgár Rumen Aleksandrov és a címvédő szovjet David Rigert volt. Utóbbi mellett szólt, hogy két évvel korábban a tíz kilóval nehezebbek súlycsoportjában is már volt világbajnok. A döntő másik magyar résztvevője Antalovics Ferenc volt. 

Honfitársunk a szakításban számított erősebbnek, ám mégis megfontoltan kezdett és elsőre 162.5 kg-al kezdett. A "bemelegítés" után az öt kilogrammal nehezebb súly sem okozott gondot számára, majd a 170 kg-ot is felemelte. A nagy favorit Rigert 170-en szállt be a küzdelembe, ám mindhárom kísérletét rontotta és így óriási meglepetésre kiesett. Aleksandrov szintén teljesítette a 170 kg-ot, ám mivel Baczakó harminc dekával könnyebb volt (89.10 kg-al mérlegelt), így a magyar súlyemelő vezetett az első fogásnemet követően. Érdekesség, hogy ez a verseny egyben világbajnokságnak is számított, így tulajdonképpen ez a harminc deka egy vb-aranyérmet is jelentett. 

Jöhetett a lökés, és Baczakó a 202,5 kg-al nem hibázott, ám Aleksandrov egy meglehetősen szabálytalan gyakorlattal 205-öt teljesített. Mivel csak egy bíró látta szabálytalannak a lökést, így a bolgár az élre ugrott. Válaszként Baczakó teljesítette a 207,5 kg-ot és így riválisát lépéshátrányba hozta. Mivel Aleksandrov volt a könnyebb, így 210 kilóra emeltetett, ám rontott. A magyar sportoló szintén megpróbálkozott ezzel a súllyal, ám ő sem tudta kilökni a feje fölé és így a bolgárnak maradt még egy sansza. 

Baczakó az öltözőben hallotta ahogyan a bolgár még egyszer megpróbálkozik a 210 kilóval. Nem szurkolt riválisa ellen, de nagy csalódásként tekintett volna az ezüstéremre. Nem merte figyelni Aleksandrov gyakorlatát, ám hallotta a tárcsák csattanásából, hogy nem sikerült másodszorra sem a kísérlet. Később a  tárcsák csattanására úgy hivatkozott, mint a kedvenc zaj egész életében. 

Ez a csattanás ugyanis azt jelentette, hogy Baczakó Péter 377,5 kilogrammos összteljesítménnyel megnyerte az olimpiát (valamint hivatalosan a lökés és az összetett világbajnoki aranyérme is).  Rumen Aleksandrov két és fél kilós különbséggel a második helyen végzett, míg a bronzérmet a kelet-német Frank Mantek szerezte meg. Antalovics Ferenc az első fogásnem után a dobogóért küzdött, ám utána három rossz gyakorlata miatt kiesett a versenyből. 

Baczakó Péter az olimpiát követően 1982-ben még szerzett egy világbajnoki bronzérmet, ám sérülései miatt egy évvel később úgy döntött, hogy visszavonul. Sikerekben gazdag pályafutását követően a BKV Előre edzőjeként és a női válogatott szövetségi kapitányaként is dolgozott. Legsikeresebb tanítványa Krutzler Eszter 2004-ben ezüstérmet szerzett Athénban. Baczakó nem sokkal később súlyos beteg lett, amely miatt tolószékbe kényszerült. A moszkvai olimpia bajnoka 2008. április 1-én hunyt el. Nevét emlékverseny őrzi. 

Címkék: Olimpiai sztorik
https://tokio2020.blogstar.hu/./pages/tokio2020/contents/blog/95291/pics/lead_800x600.jpg
Olimpiai sztorik
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?