Már 17 évesen olimpiai bajnok lett a torpedóként úszó Wladár Sándor

Szabó Róbert

Az 1980-as moszkvai olimpián úszásban 200 háton kettős magyar győzelem született. Az aranyérmet Wladár Sándor szerezte, aki mindössze 17 éves volt.

Fotó: Index

Az olimpiai bajnok 1963. július 19-én Budapesten látta meg a napvilágot.  Az úszást már hatévesen elkezdte a Rudasban, majd a szintén válogatott úszó bátyjával, Wladár Zoltánnal együtt beválogatták a KSI-be. Az óvodában elevennek és verekedősnek tartott Wladár Sándor csámpás volt, ami Széchy Tamás edzőnek a kvalitást jelentette, hiszen első világbajnok úszójánál, Hargitay Andrásnál is pozitívumként tekintetett rá.

Az első győzelmét még 1500 méter gyorson szerezte gyerekkorában, de később átállt a hátúszásra, hiszen az edzők ezt tanácsolták neki a 190 centis magasságához és hosszú karjaihoz, mivel ereje így érvényesülhet a leginkább. 1976-ban került Széchyhez, 15 évesen pedig a felnőtt világbajnoki keret tagja volt, persze előtti nyert 100 és 200 háton is Firenzében az ifjúsági Európa-bajnokságon.

A berlini világbajnokságon egyéni legjobbat úszott, amivel bejutott a döntőbe, ahol a hatodik helyen zárt. Az edzője egészen kivételes tehetségnek nevezte, amit igazolt az is, hogy 16 évesen már az ötödik volt a világranglistán. Wladár Sándor már ekkor kijelölte magának a célt, miszerint Moszkvában szeretne két perc körüli időt úszni, amihez minden esélye megvolt, mivel folyamatosan másodperceket javult. Az országos bajnokságon aztán 2:02,67-el megdöntötte az országos csúcsot, és megverte Verrasztó Zoltánt. 1980-ban aztán két Európa-csúcsot is úszott az olimpia előtt, amivel a keletnémet Roland Matthes eredményeit döntötte meg. Az úszó meghatározó volt, hiszen az 1968-as és az 1972-es olimpián négy aranyat nyert hátúszásban.

Az 1980-as moszkvai olimpián aztán az amerikaiak bojkottja miatt titkos esélyesnek lépett elő. Az eseményre mindkét Wladár fiú kijutott a válogatottal, azonban Zoltán figyelmeztette, hogy a 200 hát az ötkarikás játékokon egészen más, mint a többi versenyen. A döntőbe aztán legjobb idővel jutott be, ahol semmi sem zökkentette ki, és ötvenen 28,31-gyel fordult, majd féltávnál 58,59-et mutatott az eredményjelző. A fölénye szembetűnő volt. Verrasztó Zoltán igaz a végére rákapcsolt, de így sem tudta megelőzni Wladár Sándort aki 17 évesen megnyerte első olimpiai aranyát 2:01,93-as idővel. A második helyen így Verrasztó zoltán végzett, míg a dobogó legalsó fokára az ausztrál Mark Kerry állhatott fel.

Megjelent előttem édesanyám. Tisztán ott volt előttem a képe. Még bírd ki, ne add fel, fiam! Ezt mondta. Még ma is kicsordul a könnyem, ha erre gondolok. Nem akarok nagy szavakat használni, olyat láttatni, ami nincs, vagy ami nem történt meg. De mégis, mi a gondviselés, ha nem ez? Anyám eközben otthon annyira izgult, hogy majdnem elájult, sírt is. Apám szabadságot vett ki arra a napra, de gyomorgörcsei voltak. Anyám hangja és a kép elkísért a célig. Kegyetlen volt így is az utolsó 10 méter, de hogy adhattam volna fel. Benyúltam, és olimpiai bajnok lettem. Zoli előtt. Amikor átölelt, még akkor is alig kaptam levegőt. Nemrég mondta nekem, örült az ezüstnek, egyéni csúcsot úszott - nyilatkozta Wladár Sándor.

A Népsport akkoriban azt írta Wladárról, hogy úgy siklik a vízen, mint a torpedó, ezzel pedig ámulatba ejtette a világot. A fiatal sportoló mellett Széchy Tamásnak is ez volt az első olimpiai aranya.

Nagyon jó, hogy jött ez. Egy kicsit talán tompítja a montreali kudarc kínjait. Ez a fiú mindent megérdemelne. Egy egész uszodát, amiben csak ő úszhatna - nyilatkozta a könnyeivel küszködő Széchy Tamás.

Fotó: Magyar Fotóarchívum

Hazatérése után aztán érdekes lett a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium harmadéves tanulója. Rengeteg cikk szólt róla, többek között az is, hogy az agrármérnöki pályát vette célba. A sportoló szerint azonban a dobogó csak egy díszlet egy versenyen, de azok a történetek érzékeltetik igazán, hogy mekkora hatása van egy aranyéremnek, amit ő átélt itthon.

Wladár Sándor az olimpia után 100 és 200 háton is Európa-bajnok lett, míg 1982-ben második helyen végzett a világbajnokságon. Az előolimpián aztán megverte az amerikaikat, viszont a bojkott miatt Los Angelesben már nem úszhatott. 21 évesen így vissza is vonult, igaz az újpesti pólócsapattal még bajnoki címet szerzett, de keveset játszott.

A pályafutása után Amerikába akart egyetemre menni, de a párt nem járult hozzá és bevonták az útlevelét, majd a hazai szövetség fel is függesztette és még egy 8650 forintos rajzvázlat miatt is meghurcolták. Széchyről folyamatosan más véleménnyel volt, hiszen sokat kapott tőle, de pofonokat is, valamint az edzés is olyan volt mint a gulág. A sikerességhez viszont ezt a gyerekek és a szülők is elfogadták akkor.

Az edzés huszadik percében még olimpiai bajnok akartam lenni. A huszonegyedik percben kiültem a medence szélére, és 21 évesen hazamentem. Sohasem, egy pillanatban sem bántam meg. Akkor már nagyon nehéz volt az egyetemi vizsgák mellett a medencében is teljesíteni. Nehéz volt kollokvium után arra gondolni, hogy százszor kell pillangózni száz métert - mondta Wladár Sándor.

Végül kitűnővel végezte el az Állatorvostudományi Egyetemet 1989-ben, az egyik tanszéken kapott állást, ahol ultrahanggal és endoszkóppal dolgozhatott, ami akkoriban újdonságnak számított. Később állatorvosi rendelőt nyitott testvérével együtt, ami még ma is működik a főváros III. kerületében. 2017-ben aztán megválasztották a Magyar Úszó Szövetség elnökének.

Fotó: 24.hu

Címkék: Olimpiai sztorik
https://tokio2020.blogstar.hu/./pages/tokio2020/contents/blog/95540/pics/lead_800x600.jpg
Olimpiai sztorik
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?