Olimpiai bajnokaink: Szabó József még Széchy Tamást is megríkatta a győzelmével

Kálovics Tibor

Szabó József alig 20 éves korára mindent elért, amit úszó elérhet. Pályafutása legnagyobb pillanatát az 1988-as olimpiai diadala jelentette 200 méteres mellúszásban. 

Fotó:MTI

Szabó József 1969. március 10-én született Budapesten. Gyermekkorában légzési nehézségei miatt beszédhibával küzdött és emiatt a logopédusa az úszást ajánlotta a családnak. Pályafutását a Vasasban kezdte, majd 1979-ben került át a Budapest Honvédhoz. Itt Széchy Tamás lett az edzője és a hazai sajtóban csak "Úszópápaként" emlegetett szakember hamar felfigyelt Szabó kvalitásaira. A társai által csak Joe-nak becézett fiatalember tehetségét mi sem mutatja jobban, minthogy 13 évesen már döntőt úszhatott az ifjúsági Európa-bajnokságon. Sorra nyerte a korosztályos versenyeket, az 1985-ös ifi-Eb-n négy aranyérmet gyűjtött be (200 pillangó, 200 vegyes, 400 vegyes és 200 mell). Nemzetközileg is igazán különlegesnek számított, hogy egy mellúszó nemcsak klasszis vegyesúszó, de klasszis pillangózó is egy személyben. 

1986-ban már a felnőttek között indult és az áttörés azonnal eljött Szabó pályafutásában: hat aranyérmet nyert az országos bajnokságon, és nemcsak az ország legjobb mellúszója, de Darnyi Tamás után az ország legjobb vegyesúszója is ő lett. Madridban bekerült a vb-keretbe és 200 mellen úgy lett világbajnok, hogy majdnem három másodpercet javított az egyéni legjobbján. 1987-ben Strasbourgban az Európa-bajnoki aranyérmet is betehette gyűjteményébe. A fináléban óriási Európa-csúcsot úszva jelezte, hogy nemcsak egy kiugrott eredmény volt az egy évvel korábbi javulás. 400 vegyesen szintén döntőt úszott és csak Darnyi Tamás előzte meg. 

Szinte prognosztizálható volt, hogy Szöulig nem fog ilyen tökéletesen alakulni Szabó karrierje és ténylegesen hullámvölgybe került. `87 decemberében meg kellett műteni, miután megsérült a térde, amely fél évvel később bevizesedett. A kálvária alaposan megviselte és formán kívül versenyzett az 1988-as idény nagy részében: az országos bajnokságon csak negyedik lett, nemzetközi eredményei pedig elmaradtak a várakozástól. Széchy változtatott a taktikájukon, Szabónak az 50 métert 20 tempóból kellett leúsznia, de a mozgása nem állt össze. Szöulban aztán két nap alatt minden megváltozott: a fiatal úszó Darnyi Tamás, Dave Wharton és Stefano Battistelli mögött negyedik lett a 400 méteres vegyesúszás döntőjében. A bronzérmes olasztól mindössze 14 századdal maradt el, és a mellúszótempója több, mint biztató volt. 

1988. szeptember 23-án rendezték a 200 méteres mellúszás előfutamait és döntőjét Szöulban. Szabó az előfutamok során a második legjobb időt teljesítette a brit Nick Gillingham mögött. A fináléra azonban már kész volt Széchyék taktikája, vagyis, hogy az első hossz után folyamatosan fokozzák a tempót és akkor Szabónak nem lehet ellenfele. Joe a negyedik helyen fordult 50-nél, majd 100-nál feljött másodiknak a szovjet Valerij Lozik mögé. 150-nél aztán Szabó robbantott és a következő 25 méteren mindenkit leszakított magáról. A szovjet teljesen elkészült az erejével, a magyar viszont háromnegyed testhosszal vezetett a mezőny előtt.

Szabó József végül 2:13.52-as új Európa-csúccsal nyerte meg az olimpiát. A magyar klasszis mögött Nick Gillingham végzett hattizedes lemaradással, míg a dobogó harmadik fokára a spanyol Sergio Lopez Miro állhatott fel jókora lemaradással. A döntőben egy másik magyar is úszott, Szabó Péter nyolcadikként ért célba. Széchy Tamás érezte, hogy Szabó Józseffel nehezebb dolga volt, mint Wladár Sándorral és Darnyi Tamással és a kíméletlen módszereiről is híres edző a tanítványa nyakába borulva sírt örömében, hogy újabb olimpiai bajnokot tudott kinevelni. 

Szabó a győzelmét követően kissé eleresztette magát (ez később hibának is vélte) és felszedett 15 kilót, amitől nehezen szabadult meg. 1989-ben a bonni Európa-bajnokságon harmadik lett, ez volt az utolsó nagy érme. 1991-ben még ott volt a világbajnokságon Perhben, ám 200 mellen és 400 vegyesen is lemaradt a dobogóról. Ekkor már Rózsa Norbert számított az ország legjobb mellúszójának, Szabó pedig 1992-ben úgy döntött, hogy visszavonul. Állítása szerint egyszer ugyan elgondolkozott a visszatérésen, ám felnőttként már nem tudott azonosulni azokkal a módszerekkel, amit kamaszként még megcsinált. 1993 és 2013 között saját úszóiskolája volt, amely azonban csődbe ment, valamint hét évig volt a magyar úszószövetség alelnöke is. Úszóiskolájában többek között az Eb-érmes Burián Katalin és Szilágyi Liliána is megismerkedett a sportág alapjaival. 

https://tokio2020.blogstar.hu/./pages/tokio2020/contents/blog/96108/pics/lead_800x600.jpg
Olimpiai sztorik,úszás
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?