Olimpiai bajnokaink: sérülten is teljes odaadással versenyzett Borkai Zsolt

Szabó Róbert

Hiába sérült le Borkai Zsolt már az olimpia elején végig bírnia kellett, hiszen Tóth Balázs súlyos sérülése miatt nem lehetett ott Szöulban. Kitartása végül aranyérmet eredményezett Borkainak.

Fotó: Mfor

Borkai Zsolt 1965-ben született Győrben, majd hétévesen már meg is ismerkedett Röck Samu tornaedzővel, aki rögtön látta a fiatalban a tehetséget, és itt is kezdte meg sportolói pályafutását. Röck mellett Gerber László volt akkoriban a szakosztály másik edzője Győrben, így az ő segítségükkel jutott el Borkai az ifjúsági válogatottságig, majd 1982-ben az ifjúsági Európa-bajnokságon nyújtón a harmadik helyig. Ezután azonban edzője, Gerber László a Honvédhoz igazolt, hiszen nagyon rossz állapotok uralkodtak Győrben, majd nem sokkal később az Eb-bronzérmes is követte mesterét.

Kaptunk egy 9x15 méteres termet, ahol egy épkézláb talajgyakorlatot képtelenség volt bemutatni, az ugrást pedig nem is lehetett gyakorolni. Telente a szomszédos tanmedencétől kaptuk a meleg levegőt. A nyirkosság minden szert megtámadott. Decemberben 10 fokot mutatott a hőmérő, minden reggel csiszolóvászonnal hoztuk rendbe a berozsdásodott nyújtóvasat - mondta Gerber a Képes Sportnak.

Három évvel később aztán már a felnőtteknél szerepelt Borkai, aki az Európa-bajnokságon aranyérmet nyert a nyújtón. Ekkoriban még nem a lólengés volt az erősebb szere, hiszen nyújtón megtudott csinálni egy kifejezetten nehéz elemet, amikor Gienger szaltóból egy kézre fog vissza a rúdra. Nagy versenyen ő csinálta ezt meg elsőként.

1987-ben Rotterdamban aztán már lovon szerzett világbajnoki aranyat. Érdekesség, hogy két évvel azelőtti sikerekor is a szovjet Dmitrij Bilozercsevet győzte le. Igaz azt mondta, hogy ideges volt a gyakorlat előtt, de amikor már fenn volt a lovon nem lehetett rajta látni a feszültséget, így remek gyakorlattal zárt. Ekkor kiáltották ki Magyar Zoltán utódának. A következő év elején azonban kétségessé vált az olimpiai szereplése, hiszen kétszer is megműtötték a vállát, persze az orvosok úgy számoltak, hogy szeptemberre felépüljön. 

Volt rajtam nyomás, de azt épp a sérüléssel sikerült tompítanom. Furcsa helyzet, de a sérülés az elején segített. Az olimpia évében ugyanis kétszer műtötték a vállam, és erre foghattam volna, ha netán Európa- és világbajnokként nem nyerem meg az olimpiát. Lelkileg szerencsés helyzet volt. A bokasérülés viszont rosszkor jött, mert a helyszínen szedtem össze, és tényleg fájt. Mindenem fájt a csapatverseny után. Nem tudtam kinyújtani a lábfejem, ami egy pontozásos sportágnál nem kifejezetten szerencsés előjel - nyilatkozta az Indexnek Borkai.

A magyar tornaválogatott úgy utazott ki a szöuli játékokra, hogy 1980-ban bronzérmes lett. Ennek ellenére csak a hatodik helyen sikerült végeznie a nemzeti csapatnak, viszont így sem elégedetlenkedett senki, hiszen Tóth Balázs súlyosan megsérült, ráadásul Borkai Zsolt is bokaszalagsérülést szenvedett. A sérülés ellenére viszont bírnia kellett végig, hiszen ő volt az egyedüli tartalék. Talajon nem bírta a szaltókat, de végig csinálta, még úgy is, hogy kiesett a szőnyegről, igaz csak 8,1 pontot kapott. A lovon maximális pontszámot ért el, de hátra volt az ugrás, ami még inkább megterhelő volt a bokájának, de ekkor se mondta, hogy veszélyes és, hogy ne kockáztasson, mert szüksége lesz még a bokájára a lólengés döntőjében. Amikor leérkezett azt hitte elszakadt a szalagja, viszont az csak beljebb szakadt.

Fotó: Cívishir

A lólengés döntőjében aztán nagyon össze kellett szednie magát, hiszen négyen is 9,95-ös pontszámot vittek a selejtezőből. A magyar mozgásán látszott, hogy nincs rendben a lába, folyamatosan kezelték, Béres doktor fájdalomcsillapítót adott neki, míg az ökölvívók azt tanácsolták, hogy rakjon rá hagymát, ami segít a vérömleny felszívódásában. A döntő előtt nehezen aludt el, korán kelt, nem reggelizett csak néhány kockacukrot, majd negyediknek mutathatta meg tudását. A versenyen aztán nem figyelt ellenfeleire, csak a saját gyakorlatára koncentrált, de az eljutott a tudatáig, hogy a szovjet Dmitrij Bilozercsev maximális pontszámot kapott. A japán Kojcsi Mizusimának igaz nem adták meg a 10 pontot, viszont a bolgár Lubomir Geraszkov sem hibázott, így hárman állhattak fel a dobogó legtetejére Borkai Zsolttal együtt. Ez volt a tornasport történetében az első olyan eset, hogy hármas holtverseny alakult ki az első helyen.

A magyar sportolót nem zavarta az, hogy meg kellett osztoznia az érmen, míg Bordán Dezső azt mondta, hogy a Nobel-díjat is adták már ki megosztva egy évben. Az edző azt is hozzátette, hogy nem csak lenyűgözte, hanem egyenesen hipnotizálta a pontozókat. Béres doktor emellett Borkai akaratát méltatta, hiszen nem egészségesen sem hátrált meg. 

Borkai Zsoltnak aztán az 1988-as volt az első és az utolsó olimpiája is, hiszen 1989-ben megsérült a térde, ami után Ausztriában igaz megműtötték, de 1992-ben, amikor vissza akart térni már nem ment neki. Ezután Németországban edzősködött, egy év múlva pedig hazatért és a győri Béri Balogh Ádám honvéd középiskolában lett nevelőtanár. 1994-ben már rajta volt az MDF képviselő listáján, viszont a parlamentbe nem jutott be.  1999-ben iskolaigazgató lett, míg 2006-ben megválasztották Győr polgármesterének. Négy év múlva aztán a Magyar olimpiai Bizottság elnöke lett, amit 2017-ig őrzött meg.

Fotó: Infostart

Címkék: Olimpiai sztorik
https://tokio2020.blogstar.hu/./pages/tokio2020/contents/blog/96200/pics/lead_800x600.jpg
Olimpiai sztorik
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?